Vége a szüretnek, a borok tartályokba és hordókba kerültek, és bár mostantól a munka nagy része a pincében folytatódik, fontos, hogy évről évre áttekintsük, milyen is volt a szőlőben az évjárat.

A tél december végéig enyhe volt, amely az akkor zajló telepítési munkáinkat segítette. Az év elején aztán jött egy fagyosabb időszak, de a január nagy része megint csak enyhének bizonyult. Februárban a csapadék is megérkezett, mivel azonban ebben a hónapban sem voltak komolyabb mínuszok, téli fagykárral szerencsére nem kellett számolnunk.

Tavasszal intenzív növekedésnek indult a szőlő. Az április végén, május elején tapasztalt lehűlés, amely néhány reggel mínusz 2-5 fokos reggeleket hozott, azonban kárt tett az alacsonyabban lévő, fagyzugosabb területekben. A pinot noir emiatt sajnos komoly veszteségeket szenvedett, más fajtákat viszont kevésbé viselt meg a kedvezőtlen időjárás.

Májusban a magas hőmérséklet és a sok csapadék miatt robbanásszerű volt a hajtásnövekedés. A virágzáskor tapasztalható meleg miatt a kötődéssel is elégedettek voltunk.

A néhány napos forró periódusok augusztusig intenzívebb csapadékos időszakokkal váltogatták egymást. Emiatt egyes helyeken megjelent a peronoszpóra, a gyümölcsöket azonban mindenhol sikerült megvédenünk, így csak néhány levélen lehetett felfedezni a betegség jeleit.

A zsendülés időben lezajlott. A cukorképződés az érés folyamán a várakozásainknak megfelelően alakult, és a tavalyi évvel ellentétben a savak is jobban megmaradtak.

A szüretet szeptember 12-én a gamay noir fajtával indítottuk. Az első néhány héten ugyan forró napok jöttek, de szeptember végétől már normalizálódott az időjárás, amely könnyebbé tette a szüreti munkákat. Egy-két esőnap kivételével folyamatosan zajlott a szüret, amit végül október 20-án a cabernet sauvignonnal fejeztünk be. Ha ki kellene emelni szőlőfajtát, amely idén különösen jól teljesített, az a gamay noir és a merlot volt.

Az idén tavasszal telepített tramini és kékfrankos szépen fejlődött az év folyamán, és már készülünk a következő öt hektár kékfrankos újratelepítésére, amelyet 2018-ban várhatóan újabb tíz hektár követ majd.

Az erjedések a pincében rendben lezajlottak, a borokkal elégedettek vagyunk, hiszen gyümölcsös zamataik intenzívek, élénk savakkal és megfelelő alkoholtartalommal bírnak. A tartályban érő rozék már átestek az első fejtésen, a hordós tételeknél a seprőfelkeverés zajlik éppen. A rozék házasítását januárra tervezzük.

Összességében egy jó évjáraton vagyunk túl, és persze mi még nem siettetjük a borokat, hagyjuk, hogy a saját ütemük szerint érlelődjenek. Így majd csak egy kicsit később kóstolhatjátok az idei év borait, de mi addig is beszámolunk majd arról, hogy hogyan fejlődnek.